Főpapi furfang Egerben

Mindig öröm történetet, legendát, valamiféle érdekes adalékot találni Bartakovics Béla egri érsekről, ugyanis keveset tudunk a főpap személyiségéről, egyéniségéről, pedig igazán sokat tett a városért. Úgyhogy álljon most itt egy szívet melengető eset Bartakovics Béláról, aki 1850-től 1873-ig volt egri érsek.   

A történetet Kozma György Heves megyei színházi emberekkel foglalkozó tanulmányában találtuk, és szó szerint adjuk tovább Önöknek a szerző szavait Bartakovics érsek úr furfangjáról: 

"A forradalom és szabadságharc leverését követő időkről szól az a - talán 1854-ből való - legenda, amelyik a Líceum színpadával  történt eseményről mesél. Megérkeztek az osztrákok Egerbe, és német nyelvű színtársulat részére alkalmatos játszóhelyet keresett a kerületi főnök. Miután értesült arról, hogy a Líceumban van megfelelő helyiség, felkeresték Bartakovics Béla érseket, s előadták követelésüket. Az érsek másnapra ígérte, hogy rendelkezik az ügyben, s miután az osztrákok távoztak, magához hívatta Pázmány Alajos egyházmegyei papot, aki a gondnoki teendőket látta el a Líceumban. Rövid tanácskozás után Pázmány intézkedett. Az éj leple alatt ácsmesterek osontak be az épületbe, reggelre a teljes színpadot apró fadarabokra bontották, és a helyszínről eltüntették. A német színház számára - immár jelenthette Bartakovics - alkalmas helyszín nem létezett. Állítólag még Barkóczy püspök rendelkezett halála előtt arról, hogy a színházteremben a színészek csak magyarul vagy latinul szólalhatnak meg. Munkájukért az ácsmesterek nem fogadtak el fizetséget." 

Forrás: Kozma György: Heves megyei színészek és színházközeli emberek életrajzai az anyakönyvi bejegyzések tükrében (I. rész. 1904-ig) In Archívum 17. Eger 2005