Akinek nincs lova, járjon gyalog... Egerben!

2021.05.09

Ez a mondás járta a városban egészen 1866-ig. Ugyanis ekkor, március 29-én állt ki először bérkocsi a Kaszinó előtti "standra", hogy utasokat vegyen fel! (A nem egrieknek segítségül: a mai Széchenyi utcáról, a sétálóutcáról van szó.) A bérlést időre mérték, nem a megtett útra, és aránytalanul drága volt. Akár egy mutatós női ruha vagy egy mázsa széna árat is el lehetett kocsikázni a városon belül, ha mondjuk valaki egy órán keresztül így akarta szórakoztatni a szíve hölgyét. Persze ha Pesten lett volna dolgunk ebben az időben, akkor már 1861-től utazhattunk volna gyorskocsival Egerből a fővárosba és vissza. Ez esetben a mai (és akkori) Megyeháza melletti Oroszlán fogadó előtt várakozhattunk volna a kocsira hetente háromszor! 1867-től szombat kivételével naponta. De vigyázat, úgy kellett volna kalkulálnunk, ha akkor élünk, hogy ha hajnal 5-kor indulunk Egerből, akkor estére vagyunk Pesten... 10 km/óra... az utasok poggyászát pedig olyan szigorúan szabályozták, mint manapság a fapados repülőjáratokon! De legalább kaptak enni az utasok: reggelire  "findzsa kávé fejér kenyérrel", ebédre, vacsorára leves és húsétel. Micsoda változás lehetett ehhez képest, amikor 1872. november 2-án berobogott az első vonat Egerbe, ... és gyakorlatilag elkezdte kiszorítani azokat a bizonyos lovakat a hosszabb távú közlekedésből, és lassan eljött az az idő, amikor az Eger-Budapest útvonalat oda-vissza meg lehetett járni egy nap alatt! 

Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el